Szendrő Szupi J.Harag, félelem, félénkség, undor, szomorúság, zavar, önámítás. A 7 negatív érzés, amiket a megélt belső állapotok leírására használunk. Alapesetben ezekhez nem kapcsolódnak támogató tartalmak, ezért összeszedtem mégis miként segítenek.
Sokszor (és sokat) beszélgetek olyan emberekkel, akik valóban haraggal beszélnek (az esetek nagyobb részében valaki másról). Nem csak dühösek, vagy bosszúsak, hanem valós harag van bennük valamiért, amit még nem értenek. Ezt jellemzően magukra nézve negatív, rossz állapotként írják le, miközben figyelmen kívül hagyják ezeknek a „rossz” érzéseknek a pozitív aspektusait.
A haragnak, a félelemnek vagy a félénkségnek tulajdonképpen ugyanaz az oka. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor sokkal hamarabb meg tudunk szabadulni ezektől a keserű érzésektől. Nem fogjuk folyton azt keresni, hogy kit okolhatunk emiatt.
1. negatív érzés: a harag
Az egymásnak ellentmondó nézetek könnyen dühöt idéznek elő (ezt azt gondolom nem kel nagyon részletezni), ami annak az egyszerű tünete, hogy valami nincs rendben. Másrészt azonban a harag abban jelentősen különbözik más negatív érzelmi állapotoktól, hogy növeli a mentális biztonságérzet szintjét. Vagyis ha valaki haragot él meg, jellemzően valamilyen igazságérzeti defektet igyekszik ezzel kompenzálni. Ez azt jelenti egyszerűbben, hogy neki (önmagában) igaza van.
Néhány kutatás már mélyebben is vizsgálta a harag egyénre gyakorolt hatását, amik azt mutatták, hogy a haragtól a személyek valóban racionálisabban kezdtek el gondolkodni. Ez utalhat arra, hogy a harag lehet motiváló hatású az analitikus gondolkodásra, hogy nem akadályozza azt. Az alapvető kiindulási elmélet az, hogy a harag segíthet az embereknek élesíteni a figyelmüket az igazán fontos jelekre, ahelyett, hogy elterelné őket a jelentéktelen részletek felé.
A harag alacsony szintű megmutatkozása – a frusztráció vagy az irritáció – arra szolgálnak tünetként, hogy valamit nem tudunk elérni, vagy szükségük van arra, hogy megvédjük magukat a fenyegetéstől! – mondja Susan Heitler a Power Of Two Marriage című könyvében. Vészhelyzetben a harag lehet képes arra, hogy azonnali cselekvésre mozgósítson!
2. negatív érzés: a félelem
Hasonlóképpen a haraghoz, a félelem is egy erős motiváló erő, amely segít minket abban, hogy biztonságba helyezzük magunkat veszélyérzet esetén. Mindaddig, amíg ez a félelem nem lépi át az észszerűség vagy a racionalitás határát, valóban nagy segítség lehet.
Ami nem öl meg az megerősít … kivéve a medve, mert az ugye megöl! Vagyis ha van egy egészséges félelem bennünk azzal kapcsolatban, hogy a medve könnyű szerrel kiolthatja az életünket, akkor várhatóan tenni fogunk azért, hogy ez ne történhessen meg!
A félelem egy célt szolgál, de ha mindig mindent félelmetesnek ítél meg valaki, akkor annak valóban problémája van!” – mondja Bernardo J. Carducci. Az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy nem vagyunk egyedül és jó esélye van annak, hogy valaki más is tapasztalta már ugyanazt a félelmet mint mi.
Hasonlóan másokhoz Carducci azzal érvel, hogy a félelem kontroll alatt tartása hatékony eszköze a célok és a jövőkép megtartásának.
3. negatív érzés: a félénkség
A félénkséget már az egészen kicsi gyermekkori szocializáció során ki lehet alakítani a gyerekekben. Az ilyen-olyan dolgokkal kapcsolatos ijesztgetés, vagy a mumus pontosan ezt a célt teljesíti. Az ilyen félénkség megakadályozhatja a személy azon késztetését, hogy másokkal bátran kapcsolatba lépjen, még akkor is, ha tudja, hogy erre neki szüksége van.
Ha te egy egy félénk ember vagy, akkor azt is tudnod kell magadról, hogy ez nem egy személyiségzavar, vagy egy karakterhiba, hanem egy jellemzője annak, aki ma vagy.
Sőt, a félénk emberek általában nagyon körültekintőek, és folyamatosan figyelik a dolgok kölcsönhatásait. Kevés olyan félénk embert ismerek, aki ne lenne nagyon öntudatos. Ugyanakkor éppen ennek az öntudatosságnak a hatására ezek az egyének könnyen kerülhetnek az „én-központúság” csapdájába, így éppen a félénkségük lesz a probléma katalizátora. Ennek megfelelően azt kell elérni, hogy valami „más-központúság” kialakításán dolgozz magadban.
4. negatív érzés: az undor
Vannak akik az ízeltlábúaktól, vannak akik a csúszómászóktól, vannak akik a nyálkás ételektől, van aki a vértől de vannak olyanok is akik például az izzadt testtől vagy a reggeli szájszagtól élnek meg erős undort.
Az undort mindenki különbözőképpen éli meg, azonban közös bennük a következményekkel való összekapcsolás (vagyis: Mi fog történni akkor, ha …).
Lehet hogy furcsa, de az undor abban segít, hogy fenntartja a figyelmünket az egészségünk megőrzéséhez. Azokat a dolgokat amikre undorral reagálunk, egészen biztosan nem fogjuk megvásárolni semmilyen termékben. Az emberek úgy reagálnak, hogy igyekeznek elkerülni minden ilyen helyzetet, minél távolabb tartani maguktól az undort kiváltó okot.
5. negatív érzés: a szomorúság
A szomorúságot sokan keverik össze a depresszióval, miközben a két érzés sok tekintetben eltér egymástól. A köznyelvben a szomorú embereket hamar megbélyegzik a depresszió stigmájával, miközben elfeledkeznek arról, hogy (valószínűleg) nekik maguknak is volt már ebben az érzésben részük, csak azt elfelejtették.
A szomorúság (hasonlóan mint sok más negatív érzelem) figyelmeztető jelként igyekszik felébreszteni a személyt, hogy fordítson több figyelmet a jelenlegi helyzetének megváltoztatására. A szomorúság is olyan tünet, ami akkor amikor jelentkezik negatív irányú érzéseket hoz felszínre, azonban arra ösztönöz, hogy próbálj ki új megoldásokat a megismert problémára.
A szomorúság belső hajtóerőként hat ránk, hogy foglalkozzunk a veszteségeinkkel, hogy temessük el mindazokat amik már elmúltak, ejtsünk néhány könnycseppet értük, és ezzel kész. A szomorúság csak akkor jelent problémát, ha ez hosszan tartó és nyomasztó érzésként megakadályozza, hogy előre haladjunk a magunk változásaiban.
6. negatív érzés: a zavar
Ha voltál már valaha zavarban (függetlenül attól hogy férfi vagy nő vagy), ismered azt az érzést, hogy hirtelen megszűnik a reagálókészség működése, és csak a test reagál egy kínos mosollyal, vagy egy zavart fintorral a szánk sarkában. Fontos azonban különbséget tenni a zavar – amely egyesek szerint a „titkos örömöt” írja le – és a megaláztatás (ami a szégyenre adott válasz) között.
Amikor valaki a zavar érzését éli meg, gyakran elpirul ha valami pozitív hatás éri. Megfordítva: amikor úgy érezzük, hogy zavarban vagyunk, akkor nagyon valószínű, hogy valami jó történt velünk (vagy valami nagyon kínos).
Egyes teóriák úgy vélekednek erről, hogy a kínos helyzetek kialakulása sem a véletlen műve. Arra késztetik az elszenvedőket ezek a helyzetek, hogy megtanulják kifejezni a sajnálatukat, hogy a jövőben előforduló hasonló helyzetekben sokkal magabiztosabban viselkedjenek, és hogy ne vegyék magukat túlontúl komolyan.
7. negatív érzés: az önámítás
Ámítani másokat vagy ámítani magunkat? Mások ámítása a legjobb esetben is a hazugság kategóriáját fogja súrolni, a magunk ámítása azonban szabad? Az evolúciós biológus Robert Trivers 2011-ben megjelent könyve (The Folly of Fools), azon az elképzelésen alapul, hogy az önbecsapás – amikor úgy gondoljuk, hogy okosabbak, rutinosabbak vagy alkalmasabbak vagyunk dolgokra, mint amennyire az valójában van – segíthet befolyásolni másokat és meggyőzni őket arról, hogy vagyunk olyan jók, mint amilyennek azt mutatjuk (és nem történik meg velünk ez!).
Az vagy akinek mutatod magad? Tulajdonképpen az önámítás ezen formája az önmagunkat stimuláló pozitív gondolatokkal való elárasztás, amikor saját magunkat győzzük meg azért, hogy egy számunkra előnyösebb helyzetet hozhassunk létre.
Valójában ez egy igen furcsa helyzet, de az ide vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy ilyenkor az emberek agya blokkolja a negatív gondolatokat, elképzelik magukat a jövőbeli sikerekben, vagy felerősítik az optimista képességeiket, amivel többnyire a saját teljesítményük javítását és a meggyőző képességük erősödését érik el.
