Szendrő Szupi J.Milyen szokásaid vannak a boldogsághoz? Van ilyen egyáltalán, vagy csak furcsa külső pótszerekkel próbálod oltani magad, hogy úgy érezd boldog vagy … Számtalan irodalmi alkotás szól arról, hogy miként kell boldogabb életet élni, miközben rendre összekeveredik a boldogság és az öröm fogalma.
Miközben ezeket a könyveket olvasod, sokszor a vágyódás és a sóvárgás közötti állapotban ragadsz mindazzal, amit az olvasottakból kihallani vélsz. Hogyan kellene ezt jól csinálni? – szól a költőinek tűnő kérdés. Hogyan lehetne nekem is ilyen életem? Mit tegyek azért, hogy végre az én életem is jó irányba változzon? Ezek és a hasonló kérdések egytől-egyig azt feszegetik, hogy miként gondolkodunk arról, ahogyan élünk. A gondolataink valójában milyen cselekvésekre ösztönöznek, vagy milyen korlátokat építenek körénk?
A boldogság definíciója
Sokféle megközelítéssel találkoztam már, amik a maguk keretrendszerében valóban adhatnak iránymutatást a boldogságkeresőknek. Ezzel együtt érdemes fenntartani annak a lehetőségét, hogy a boldogság definíciója egy meglehetősen szubjektív esszencia. Leírása annak amiben az megszületett (értem ez alatt a helyet, az időt, a kulturális közeget, az életminőséget, és még számtalan mást is). Az igazság az, hogy a gondolataink nagyban felelősek azért, ahogyan magunkat és a világot magunk körül látjuk. És pont így van ez azzal. ahogyan a boldogságról gondolkodunk. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a gondolataink mennyire maradnak tiszták és torzításmentesek. A boldogság így talán az egyén jól-lét szintjének megmutatkozása.
Szerintem a legjobb meghatározás rá, buddhista szemszögből, az, hogy a jól-lét (boldogság) nem pusztán egy élvezetes érzés. Hanem a derű és elégedettség mély átérzése, egy olyan állapot, ami áthat és megalapoz minden érzelmi állapotot, és minden örömöt és bánatot, ami az utunkba kerülhet.
Matthieu Ricard
Miközben ezt a cikket írtam, folyton a pozitív gondolkodás elsajátításának módszereivel találtam szemben magam. Hogyan alakítsd ki, hogyan tanuld meg lépésről lépésre, milyen jelei lesznek amikor működik … A pozitív gondolkodás azonban (a kialakult képpel ellentétben) nem egy kognitív módon megszerzett képesség kiteljesedése, hanem egy tapasztalati úton elért életforma. Egy olyan mindennapi állapot, amelyben a mentális egyensúly mellett a fiziológiás egészségre is jótékony hatást tapasztalhatsz:
- csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát
- csökkenti a koleszterinszintet, és
- redukálja a stresszélmények káros hatásait
Éppen ezért az alábbiakban három tipikus gondolati csapdáról írok, amelyek könnyen megszüntethetők akkor, ha a derű, az elégedettség és a hála érzése jelen van a mindennapjaidban.
Nem vagyok elég jó …
Tulajdonképpen bármilyen jelzőt is teszünk a mondat végére, egy idő után azt fogod tapasztalni, hogy ezek beépülnek a mindennapi gondolkodásodba, és bármilyen helyzetben képes „élesíteni” magát ez a gondolat. A hatása azt váltja ki, hogy előbb vagy utóbb vétkessé teszed magad azért, amit nem vagy képes (vagy nem tudsz) realizálni. Ahogyan magadról gondolkodsz, azt előbb vagy utóbb létre is hozod. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha a hiányosságaid helyett folyton egy nem létező jellemzőt mantrázol magadban, akkor a hiányosságod el fog tűnni!
Ideje az agyadat olyan információkkal ellátnod, amik azokat a jellemzőidet erősítik, amiket biztosan birtokolsz és képes vagy őket a helyzetnek megfelelően a cilinderedből előrántani!
Mások jobbak …
Rengeteg kutatás és tanulmány utal arra, hogy a saját magunkkal szemben működtetett túlzott elvárások vagy a másokkal való folytonos összehasonlítások valójában csökkentik a célok elérésének esélyét. Ez azért fontos, mert míg mások éppen a rugalmassággal reagálnak ugyanerre, a te túlzásaid könnyen a lemaradók táborába repítenek.
Az összehasonlítás nem mindig vezet eredményre. Ha folyton a legjobbakkal akarod összemérni magad, akkor reális az esélye annak, hogy veszíteni fogsz – ha csak nem Te vagy a legjobb! Ebben az életedben – várhatóan – nem fog bekövetkezni az a pont, amikor mindenben jobb vagy mindenkinél. Ahelyett, hogy ezzel küzdenél, azt javaslom fordítsd az energiáidat arra, hogy megértsd magadat, és hogy annak fogadd el magad aki Te vagy.
Minden sz@r …
Mindenkinek vannak sz*r napjai. Elalszol reggel és lekésed a buszt, az esőben telibetalál egy bunkó, az irataid otthon maradtak a szekrényen, a kollégád rád tüsszögi a bacilusait, a főnököd megint cseszeget, a kávéd a ruhádon … és biztosan tudnád folytatni a sort.
A Journal of Research in Personality kutatásából az derült ki, hogy azok a személyek, akik három napon keresztül leírták az igazán erős pozitív tapasztalataikat, azok jobb hangulatról számoltak be, és kevesebbszer vettek igénybe orvosi ellátást, mint azok akik nem. Vagyis egy rövid tudatosító munka segített rávilágítani számos olyan pillanatra, amik jobbak voltak a vártnál.
Szoktál cetlizni? Nos egy próbát megér! Ha rászánod magad, akkor gyűjts össze magadnak három nap alatt legalább 36 olyan cetlit, amin a téged ért igazán pozitív hatások szerepelnek! 🙂
