Szendrő Szupi J.A mentális egészség támogatása a munkahelyen a kiszámítható teljesítmény és produktivitás eszköze. Olyan tevékenységeket foglal magába, amiknek célja a vezetők és a munkatársak kiegyensúlyozott mentális állapotának fenntartása (vagy helyreállítása). Ez érinti a munkahelyi személyes kapcsolatok rendszerét, az azonosított stresszorokat és azok kezelését, az egyéni megküzdési stratégiákat, a belső kommunikáció egyéni és csoportos szintű fejlesztését, az egészséges cselekvési modelleket, a szerepkonfliktusokat vagy a változásokhoz való alkalmazkodást egyaránt. Hogy úri huncutság-e? Nem!
A munka (és ezen keresztül minden egyes munkahely) az életünk egyik meghatározó része, ami erőteljesen alakítja egészségünket, egzisztenciánkat és személyes jólétünket egyaránt. Ha a munkánk lehetővé teszi, hogy biztonságosan eltartsuk magunkat és szeretteinket, akkor az igazán megnyugtatóan hat. Amikor az emberek megélik ezt a biztonságot, akkor nagyobb valószínűséggel érzik magukat fizikailag és mentálisan is egészségesnek, és így jobb teljesítményre lesznek képesek a munkájukban is. Ez nagy felelősség és egyedülálló lehetőség a vezetők számára, hogy olyan munkahelyi kultúrát alakítsanak ki, amely támogatja a munkatársak egészségét és jólétét.
Mentális egészség a munkahelyen?
Nem elég, hogy „jó ha van”!
Kötelező!
A munkatársak (amibe beleértem a fehérgalléros vezetőket és a kékgalléros fizikai dolgozókat egyaránt) minden nap megküzdenek a napi stressz adagjukkal, ami hatással van a fizikai és mentális egészségükre és a szervezeti teljesítményükre egyaránt. Nem kell átfogó kutatás ahhoz, hogy szemmel látható stresszorokat nevén nevezzünk a munkahelyen belül, hiszen a túlterhelés, a korlátozott autonómia, az elismerés hiánya, a kiszámíthatatlanul váltakozó munkarend, a (kényszerűségből vállalt) több munka(hely), az elégtelen bérek és a bizonytalan foglalkoztatás sokakat érint. De a munkahelyen kívül is találunk nehezítő elemeket, mert a hosszú időt igénylő ingázás, a kiszámíthatatlan közlekedés is ebbe a csoportba tartozik. Más munkavállalók olyan megpróbáltatásokkal is szembesülhetnek a munkahelyen, amiben az ellenségeskedés, a zaklatás vagy a diszkrimináció válik mindennapos jelenséggé.
Mindezek csak kiemelt példái a munkahelyi mentális egészséget befolyásoló tényezőknek, a fenti lista szabadon folytatható kinek-kinek a saját tapasztalataival.
A mentális egészség – mégis kinek fontos?
A pandémia jelentősen átrendezte a mentális egészség fontosságáról és felelősségéről kialakult képet. A megelőző időszakban elsősorban egyéni volt a felelőség (és az igény) azért, hogy mentális állapotukat karban tartsák és gondozzák. Ki-ki a maga felelősségének mértékében vette igénybe pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek támogatását. Mostanra azonban világossá vált, hogy a munkáltatók a termelékenység visszaesésével, a produktivitás csökkenésével, a hiányzási ráta romlásával és a szervezeten belüli zavarokkal (amik időt rabolnak a termelő tevékenységtől) fizetnek azért, ha a munkavállalóik mentális állapota romlik.
Ezek a jellemzők pedig szembemennek azokkal a tulajdonosi érdekekkel, amik az adott szervezet jövőállóságát, fenntarthatóságát biztosítahatják. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) 2022-ben végzett kutatása során (a romló eredmények mellett) minden 10 megkérdezettből 7 számolt be arról, hogy az ő munkáltatója jelenleg jobban aggódik a munkatársai mentális egészsége miatt mint azt korábban tette. Tegyük hozzá, ez a fentiek ismeretében érthető.
Úgy látom nem kell sokat várnunk ahhoz, hogy ez a szemlélet a hazai munkáltatók fejében is szöget üssön, hiszen a nemzetközi vállalatok rendszerén keresztül ez a prevenció mára már valóság idehaza is.
A munkahelyi felmérések megmutatják, min kell javítani!
Feltéve, ha azt kellő felkészültséggel vizsgáljuk. A munkahelyi elégedettség- vagy elkötelezettségmérések adják a legkézzelfoghatóbb segítséget ahhoz, hogy reális képet alkossunk a szervezetben élők tapasztalásairól. Ehhez szükség van a vezetők nyitottságára abban, hogy az eredmények ismeretében olyan akciókat kezdeményeznek, amik tapasztalható változásokat hoznak a munkatársak számára! Ha ez nincs meg, akkor bármilyen felmérés is készül, annak nem lesz változástámogató hatása.
A felméréseknek biztosítaniuk kell a munkatársak számára az anonimitást és az önkéntességet. Mindkét szempont a bizalom eszköze, hiszen pél. a „lenyomozott” válaszadó nagyon gyorsan világgá kürtöli, hogy mennyire nem érezhetik biztonságban magukat munkatársak. Az önkéntesség kritériuma nem csak a „ráhatásos” válaszok miatt torzítja az ilyen felmérések eredményeit, hanem külső befolyásolással megváltoztatja a „lábbal szavazók” arányát. Mert ez a csoport az, akinek a bizalmi indexe eleve annyira alacsony, hogy nem is akar részt venni a saját helyzetének jobbítását célzó kezdeményezésben. Ennek oka lehet a változásba vetett hit hiánya, de annak a megtapasztalása is, hogy a korábbi felmérések után nem történt semmi a szervezetben.
A felmérések talán leglényegesebb része nem maga az eredmény, hanem hogy azzal milyen akciókba kezd a szervezet. A munkatársaknak igénye van arra, hogy megismerjék az eredményeket, ezért ezt a transzparenciát óriási hiba elvéteni. Az eredmények bemutatásával együtt azonban arra is elszámoltathatóságot kell vállalnia a szervezet vezetőinek, hogy mit fognak tenni azért, hogy javítsák vagy fejlesszék azokat a témaköröket, amiket a munkatársak visszajeleztek!
A mentális egészség romlásának munkahelyi következményei
A munkavállalók romló mentális állapota jelentős (közvetlen vagy közvetett) veszteségeket generálnak a szervezeteknek. Ezek a veszteségek a szervezeti mutatószámok vizsgálatával, és néhány egyszerű összefüggés rögzítésével szerepeltethetők bármelyik havi vagy időszaki riportban. Szintén az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) 2022-es felmérésében utalnak arra, hogy a vállalati veszteségek legalább 70%-a kapcsolható össze a munkatársak mentális egészségének állapotával. Ez ijesztő és óriási lehetőség is egyben!
A mérhető tünetek és veszteségek
Csökkenő teljesítmény és hatékonyság
A stressz, a szorongás vagy a depresszió befolyásolja a munkavállalók kognitív funkcióit, így csökkenti a figyelem összpontosítását, a döntéshozatali képességeket és a problémamegoldó készségeket. Ezen kívül minden ennek kapcsán felmerülő probléma megoldása mérhető időt vesz el a produktív időből. Ez a munkatársak általános teljesítményének és hatékonyságának csökkenéséhez vezet.
Növekvő hiányzási és betegségi ráta
A romló mentális egészség gyakran jár magasabb hiányzási rátával és késésekkel, vagy a szabadságok kivételének elaprózódásával. A munkatársak lehet, hogy nem képesek megfelelően működni a stressz vagy a túlterheltség miatt, vagy egyszerűen nem találnak motivációt a munkájukhoz.
Növekvő fluktuáció
Azok a munkatársak, akiknek romlik a mentális egészsége és ezen nem tudnak önerőből változtatni, nagyobb valószínűséggel fogják elhagyni a munkahelyüket. Ez a fluktuáció növekedéséhez és a munkahelyi stabilitás csökkenéséhez vezethet. Ennek költsége a munkaerő pótlásában, betanításában és megtartásában, illetve az erre fordított időben munkaköröktől függően meglepően magas lehet. Emellett a munkavállalói elkötelezettség is csökken, amikor a munkavállalók nem érzik a támogatottságot vagy nem tudnak megfelelően teljesíteni.
Romló munkahelyi légkör és kultúra
A romló mentális egészségű munkatársak lesznek az elsők, akik a munkahelyi légkört negatív irányba befolyásolják. Az elégedetlenség, a panaszkodás és a romló teljesítmény a környezetük számára egyre mérgezőbben hat. A feszültség és a negatív érzelmek terjedése konfliktusossá teszi a belső működést, ami lassítja és nehézkessé teszi a folyamatok áramlását és megnöveli az egy-egy feladatra fordítható átfutási időt.
Ezek a fenti példák azért szerepelnek itt, mert könnyen mérhetők. De a fentieken kívül számos olyan mérhető elemmel kiegészíthetők, amik az adott szervezet sajátosságait hangsúlyosabban veszik figyelembe. Mindezért a munkáltatóknak célszerű megfontolniuk, hogy a munkavállalók mentális egészségének támogatásába a veszteségköltségek hanyad részét hajlandóak rászánni!
Mit tehetnek a vezetők?
A vezetők kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy a munkatársak mentális egészsége hogy alakul a munkahelyeken. Ennek javítása érdekében több olyan lépést is foganatosíthatnak, amelyek hozzájárulnak a támogató szervezeti kultúra kialakításához.
A stresszorok azonosítása
Fontos megismerniük és megérteniük a munkatársak mentális egészségére ható szervezeti tényezőket. Hívjuk ezeket olyan szervezeti stresszoroknak, amik magukba foglalják a munkahelyi stressz okait, a munkafolyamatokat és az elvárásokat, valamint az egyéni alkalmazkodás képességét. Ez lehetővé teszi a vezetők számára, hogy célirányosan cselekedjenek, hogy olyan akciókat indítsanak, amiknek várt eredménye jól azonosítható.
Vezetői hitelesség fenntartása
Hitelesen kell kommunikálniuk a szervezeti kultúra alapértékeiről és ennek megfelelően kell mintául szolgálniuk a munkatársak számára. A hangsúly nem a formáján, hanem a vezetői hitelességet bemutató cselekvéseken lesz. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkatársak elmondhassák, kifejezhessék a gondjaikat és aggályaikat anélkül, hogy negatív következményektől tartanának.
Egyensúly kialakítása
Kiemelkedő figyelmet kell fordítaniuk a munka és magánélet egyensúlyának támogatására. Az élethelyzethez kapcsolódó (rugalmas) munkaidő-beosztások, a home office lehetőségek és szabadságok biztosítása segíthet abban, hogy a munkatársak ne érezzék magukat túlterheltnek vagy kimerültnek, ami hosszú távon negatívan befolyásolja mentális egészségüket.
Támogatás és jóléti intézkedések
Fontos, hogy felismerjék és kezeljék a munkahelyi stressz okozta problémákat. Ez magában foglalhat számos megoldást a képzésektől a közösségi programokig. Arról azonban gondoskodni kell, hogy ezek a jóléti intézkedések (egyéni vagy csoportos megoldások) arányban legyenek a munkatársak igényeivel. A támogató szolgáltatások segítik a munkatársakat abban, hogy eredményesebben oldják meg a stressz és az érzelmi megterhelés okozta elakadásaikat.
Példamutatás
Végül pedig: példát kell mutatniuk a pozitív viselkedésre és önfegyelemre. A saját példájuk által inspirálhatják és motiválhatják a munkatársakat arra, hogy gondoskodjanak a saját mentális egészségükről és egymásról is.
Mit tehetnek a munkatársak?
A munkatársaknak is legalább olyan fontos szerepük van a saját mentális egészségük megőrzésében, mint ahogy fent a vezetőkről írtam. Vagyis önmaguk felelősek azért, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségek ismeretében javítsák jólétüket.
Tudatosság
Tudatossá kell válniuk abban, hogy azonosítsák saját fizikai és mentális igényeiket. Ebbe beleértem az egészséges életmódra való odafigyelést, a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozást és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást. Ezek a tényezők alapvetőek a mentális egészség fenntartásában.
A megküzdési mód fejlesztése
Nem születünk kész megoldásokkal a stresszhelyzetekre, ezért fontos felismerni és fejleszteni azokat a megküzdési stratégiákat, amikkel a nehéz helyzetekben (is) eredményesek tudunk lenni. A stressz kezelése nem (csak) az elsajátított technikákon múlik, hanem a munkatársak önismereti és reziliencia képességein is.
Személyes határok
Fontos az önálló személyes határok kialakítása és fenntartása a munkahelyen, még akkor is ha ez itt most furcsán hangozhat. Fontos, hogy a munkatársak tudják (megtanulják), mikor (és hogyan) kell „nemet” vagy „igent” mondani. Ez magában foglalhatja a hatékony időmenedzsmentet, a prioritások meghatározását és az igények megfogalmazását.
Közösségi kapcsolatok
Támogató közösségi kapcsolatokat kell kialakítaniuk a munkahelyen és azon túl is. A jó kapcsolatok segítenek az érzelmi támogatottságban, a feszültségek csökkentésében és az összetartozás érzésének erősítésében. A rendszeres beszélgetések, kávézások vagy közös tevékenységek lehetőséget teremtenek arra, hogy a közösség tagjaként segítsék egymást a nehezebb időkben.
A rendelkezésre álló segítség igénybevétele
Fontos megismerni és bátran igénybe venni a rendelkezésre álló segítséget a munkahelyen. Ez lehet konzultációs, mentálhigiénés szolgáltatás vagy szakértői tanácsadás egyaránt. Fontos, hogy ne féljenek segítséget kérni ha úgy érzik, hogy önmagukban nem tudnak megbirkózni a problémáikkal.
Ajánló
Mi tesz minket boldoggá és tart egészségesen az életünk során? Ha azt hiszed, hogy a hírnév és a pénz, akkor nem vagy egyedül – de Robert Waldinger pszichiáter szerint tévedsz. A felnőttkori fejlődésről szóló, 75 éves tanulmány vezetőjeként Waldinger példátlan módon hozzáfér a valódi boldogságra és elégedettségre vonatkozó adatokhoz. Ebben az előadásban három fontos tanulságot oszt meg a tanulmányból, valamint néhány praktikus, régi vágású bölcsességet arról, hogyan lehet teljes értékű, hosszú életet építeni.
